Szegedi szecessziós sétánk során-Magyar Józsefné és Jungné Tóth Katalin fotói az albumban alant-a Református palotát, a Gróf palotát néztük meg először. Azután méheket és sárgaréz lámpást kerestünk a Takaréktár utca sarkán álló Bank palotán. A Széchenyi tér és a Klauzál tér néhány épületét és szobrát megtekintve a Wagner család épületeihez jutottunk. Ezekről az alábbi információkat a séta után szereztem:
Közvetlen tulajdonjogi, családi és területi összefüggés van a Klauzál téri Wagner-ház (Wagner-udvar) és a Kárász utcai Wagner-palota között.
Mindkét ingatlan a neves és vagyonos szegedi patrícius családhoz, közelebbről Wagner Gusztáv nagykereskedőhöz kötődik:
- A Klauzál tér 7. szám alatti, kora klasszicista Wagner-ház (amelynek belső része a mai Wagner Udvar a család tulajdonában állt, és az 1879-es nagy szegedi árvizet is túlélte.
- A Kárász utca 9. szám alatti (valamint a hozzá kapcsolódó Feketesas utcai fronton álló), 1910–1911-ben Baumhorn Lipót tervei alapján épült szecessziós Wagner-palotát maga Wagner Gusztáv építtette bérpalotának. A két épület elhelyezkedése nem véletlen, hiszen a telkeik közvetlenül határosak voltak egymással, egyetlen hatalmas belvárosi ingatlantömböt alkotva. Wagner Gusztáv üzleti terjeszkedése során felvásárolta a Klauzál téri családi fészektől a Kárász utca és a Feketesas utca felé eső szomszédos ingatlanokat (köztük a korábbi Eisenstädter- és Kárász-féle házrészeket).
- Ennek az óriási, egybefüggő belvárosi teleknek a Kárász és Feketesas utcai oldalára húzatta fel a monumentális Wagner-palotát, miközben a Klauzál téri fronton megmaradt a korábbi patrícius lakóház.
A két épület tehát a szegedi Wagner-család gazdasági erejének, belvárosi ingatlanvagyonának és a város újjáépítése során végzett területfejlesztésének a mai napig látható bizonyítéka.
Utunk során elsősorban Magyar Ede, Raichl.J. Ferenc, és Baumhorn Lipót szecessziós épületeit kerestük és találtuk meg.
A sétát a Lengyel palota cukrászdájában fagylalt evéssel fejeztük be.