Budapest sok épületét csodáltuk már meg az évek óta rendszeres útjainkon, sétáinkon. Most Nagypál Szilvia bemutatójának első részében a város szecessziós épületeinek és építészeinek egész sorát láttatta velünk. Kevésbé ismertekkel, és megannyi új építészeti elemmel, részlettel ismertetett meg bennünket, ami kiegészítette eddigi szecessziós tudásunkat.
A következő alkalommal folytatja az építészek szép, érdekes, újszerű szecessziós épületeinek bemutatását.
Nagy érdeklődéssel várjuk!
Bp.SzecesszióNagypál Szilvia
A felvételeket Magyar Józsefné készítette.
Több foglalkozáson volt már téma a szecesszió: angol, belga, francia, német, spanyol, magyar építészekről, belsőépítészekről, festőkről, díszműkovácsról, üvegfestőről, sőt a korra jellemző zenéből is kaptunk ízelítőt.
Mostani foglalkozásunkon Nagypál Szilvia Budapest szecessziós épületei közül válogat diavetítéses bemutatójával, egy hét múlva pedig a helyszínen nézünk meg a bemutatottak közül néhányat. Következő alkalmakkor Szeged városával ismerkedünk.
Kőrössy-villa Budapest VII. kerületében, a Városligeti fasor 47. szám.
Kőrössy Albert Kálmán 1899-ben tervezte saját családja számára.
A felvételt Szalma Judit készítette.2026.
Ismét egy jól szerkesztett, alapos elemzést hallottunk a több figyelmet érdemlő Sándy Gyula építészről. Nekünk, hódmezővásárhelyieknek azért is fontos, hiszen több, a várost meghatározó épületet tervezett itteni felkérésre. Erről is beszélt Korsós Gyöngyi, kiemelve a Sándyra jellemző építési elemeket, motívumokat, saját képekkel is illusztrálva. Érdeklődéssel várjuk következő témáját is!
Sándy Gyula Korsós Gyöngyi 2026.06.21
A felvételeket Szalma Judit készítette.
Sándy Gyula (1868-153) építészeti stílusát leginkább a historizmus, azon belül is a pártázatos reneszánsz (felvidéki reneszánsz), a gótika és a téglaarchitektúra egyedi, modernizált ötvözeteként lehet leírni. Alkotásait gyakran emlegetik az „erős várakként” vagy „napsugaras tornyokként”, mivel épületei egyszerre sugároznak monumentális, védműszerű erőt és funkcionális eleganciát.
Korsós Gyöngyitől hallunk a Hódmezővásárhelyre is több tervet készítő tehetséges építészről.
Nagy Attila szobrászművész alkotása Hódmezővásárhelyen.
Jungné Tóth Katalin mutatja be Róth Miksa életútját, munkásságát.
Róth Miksa (1865. december 26. – 1944. június 13.) a magyar üvegfestészet és mozaikművészet legkiemelkedőbb alakja, a hazai szecesszió és historizmus korszakának meghatározó géniusza. Alkotásai máig díszítik Magyarország és a világ számos ikonikus középületét.
Szalma Judit felvétele
Róth Miksa
1900
Kőrössy Albert Kálmán (1869-1955)
magyar építész villája
lépcsőház
Budapest, VI. ker. Városligeti fasor 47.
Jungfer Gyula neve, tevékenysége kevésbé ismert, pedig hihetetlenül tehetséges kovácsművész volt. Gyönyörű alkotásaival főleg Budapesten, ismert, sokak által látogatott helyeken találkozhatunk. Ezért is volt tanulságos és érdekes Németh Katalin bemutatója, aki Jungfer Gyula munkássága mellett a kovácsolt vas múltját, stílus korszakait is ismertette képekkel illusztrálva.
Jungfer Gyula Németh Katalin
Jungfer Gyula A szép kapuk mestere Németh Katalin
Jungfer Gyula,Kovácsoltvas művesség,Németh Katalin
Egy érdekesség a Gresham palota Pávás kapujáról, amelynek működése Jungfer Gyula mérnöki zsenialitását is mutatja:
- A zseniális mechanizmus: Jungfer Gyula nem csupán egy gyönyörű díszkaput tervezett. Az eredeti, 1906-os szecessziós kapuk egy speciális süllyesztő-mechanizmussal működtek. Amikor kinyitották őket, a kapuszárnyak nem egyszerűen oldalra fordultak, hanem lefelé, a padlószint alá süllyedtek be, így napközben teljesen szabaddá és akadálymentessé tették a passzázs elegáns átjáróját.
- Miért nem sikerült az eredeti funkciót visszaállítani?: Amikor a 2000-es évek elején a Lehoczky János vezette restaurátor csapat újjávarázsolta a kapukat, a háborús pusztítások, a beázások és az évtizedes elhanyagoltság miatt a padló alatti süllyesztőkamrák és az eredeti fogaskerekes-hidraulikus gépészet menthetetlenül elrozsdásodott vagy megsemmisült.
- A mai kompromisszum: Mivel a luxusszállóvá alakítás során a pincében modern gépészeti rendszereket és mélygarázst kellett kiépíteni, fizikailag sem maradt meg az a hatalmas akna, ahová a nehéz vaskapuk függőlegesen leereszkedhettek volna. Így ma a kapuk – bár vizuálisan tökéletes, múzeumi minőségű másolatai az eredetinek – hagyományos módon, oldalra nyíló szárnyakkal funkcionálnak.
- https://www.facebook.com/reel/1491473832676538
Németh Katalin bemutatójának témája Jungfer Gyula (1841–1908), aki a
19. század második felének, a magyar historizmus és a szecesszió korának legjelentősebb műlakatosa és díszműkovácsa volt.
Munkásságával iparművészeti rangra emelte a hazai vasművességet, és alapjaiban határozta meg a mai Budapest arculatát.
Szinte nem létezik olyan reprezentatív historizáló vagy szecessziós középület a fővárosban, amelyen ne szerepelnének a munkái.
Budapest Gresham palota
Budapest Országház főkapuja(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A századvég, vagy a századforduló építészete egy olyan átmeneti időszak, amelyben a historizmus építészeti elemei mellett egyre több új utakat kereső építész kísérletezik új megoldásokkal. Egyre inkább a modern irányvonalak befolyásolják nemcsak az épületek szerkezetét, de külső jegyeire is erősen hat a funkcióhoz kapcsolódó összhatás kialakítása a kor technikai, ipari eredményeit felhasználva. Egyik meghatározó irányzata a szecesszió.
A bemutatót Szalma Judit készítette.
Aszalai Magdolna folytatja előadását Ybl Miklósról, majd az önképzőkör további terveiről és szervezeti kérdésekről beszélgetünk.
Válogatás a 2026. márciusi budapesti kirándulás képeiből, a Várkert Bazárnál.
