Régóta tervezzük a kirándulást Kiszomborra, elsősorban a rotunda, nem utolsósorban a kastély és a kúriák miatt. A hőség miatt halasztódott az időpont, de most felkészültünk a látnivalókra, reméljük az időjárás is.

Régóta tervezzük a kirándulást Kiszomborra, elsősorban a rotunda, nem utolsósorban a kastély és a kúriák miatt. A hőség miatt halasztódott az időpont, de most felkészültünk a látnivalókra, reméljük az időjárás is.

Cserjés Katalin:
A „Mai Nap”-ról mindenekelőtt azt lehet elmondani, hogy 1. rettenetesen rossz, esős, hideg, kellemetlen, ellenszenves időjárás honolt Vásárhely felett; mi több, a megszokott pénteki napunk is, most az egyszer (nagyon- néhányszor) kicserélődött szerdára, mindazonáltal a Pagony hős lakóiból éppen voltak annyian mint résztvevők, hogy szépen meg tudtuk tartani mai másfél óránkat is. Mely foglalkozásnak vidámság-szerű tárgyat választott a Pagony technikai vezetője, Szalma Jutkánk: végre megnéztük a még a Nyílt Napra készített, Jung Katink által csodaszép képi-írásos formát öltött rejtvényt és találósdit, s együtt gondolkodtunk-derültünk a többféleképpen is érthető/értelmezhető mondatokon, melyek a változatos, szépséges — ismert és ismeretlen – műalkotások, alkotás-párok mellé rendeltettek kitalálás, kedvszerző gondolkodás céljából akkori kedves közönségünknek; most pedig a Pagony tagjainak. A viszonylagosságról, a felismerés nehézségeiről, a gondolkodás tévutairól és gátjairól, az ismeretek múló- és relatív voltáról szóltak e kis fejtörők, ezenkívül pedig a mű-felidézést és az emlékek csoportosítását, mozgósítását célozták. Rengeteg-nagy anyagot mozgat immár a Pagony az eltelt 20 esztendő óta! Talán ha gyakrabban beszélgetünk, felidézünk, megbeszélünk, problematizálunk festőket és festményeket, irányzatokat és áramlatokat, művészi eszközöket etc. – még több figyelem esik a vizsgált műalkotásokra, s mélyebbre jutunk a megértésben mi magunk is… Komoly erőkkel szállva szembe a felejtés rémével…
Magyar Józsefné felvétele
Az Art.Pagony Művészettörténeti Önképzőkör
2023 évi Nyílt foglalkozása
2023 november 20-án 16 órától Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
A „Mai nap”, lám, dupla-nap lett, hisz a szokott pénteki foglalkozást követően sietve átmentünk a Tornyai Múzeumba, s ott, Elek András koordinátor és kiváló mentorunk jóvoltából megnézhettünk egy furcsa-szép tárlatot, mely finom mívű, apró tájképekből, ember nélküli, szépséges, békés világokból állt – az alkotó pedig, szokás szerint, a tavalyi díjazottak egyike volt: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az “ismétlés” foglalkozás, A korszakok egymásutánja előkészíti, megalapozza a romantikus festészet alapjait, eltéréseit, átláthatóságát. Cserjés Katalin folytatja az előző foglalkozáson elkezdett bemutatóját.
Cserjés Katalin:
35 fok meleg, trópusok, de a Pagony-lakók nem hátrálnak…
A mai Pagony-találkozó duplára sikerült: két nagyszerű előadást hallgathattunk meg – először Lenkénk, majd az újra- és újra „visszakapott” Ormos Zsuzsink tollából… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Cserjés Katalin:
Hopp, a Pagony szorgalmas és pontos vezetője most csaknem elfeledte a nagyszerű pénteki előadás tolmácsolását…
Június 14. péntek, előadónk ismét Szilágyi Klára (majdnem Erzsébetet írtam, bár Ő, Erzsébet is írt levelet, csakhogy a majdani Mátyás királynak; harmadik Szilágyim pedig Zsófia, volt tanszékvezetőm, jelenleg, úgy tudom, dékánhelyettes).
Nekünk azonban Kláránk beszélt hosszan, érdekfeszítően, sok képpel dokumentálva a klasszicista Pestről, Pollack Mihály kiváló munkáiról, Pest-Buda és szép Dunánk látképeiről – egy rég elenyészett, de sosem feledhető múltról… Első képként pedig, mintegy a Kör vezetőjének kedvére, Than Mórtól (aki a Tragédia Űr-színét is megfestette) láthattuk híres építészünk arcképét. Beethoventől pedig az István Király-nyitány részletét hallottuk-láttuk: igazi hazafias, régivágású foglalkozásokat tartunk, nemde?! Kláránk a főiskolát Budapesten végezte, és Lenkénkkel (jövő óránk előadójával) együtt Ők ketten váltak pesti kalauzaivá a Pagonynak. Szó esett az előadásban Tóth Károly ifjú művészettörténész Nemes Marcell-előadásáról, kiről (Nemesről) megtudhattuk, hogy mint műgyűjtőnek valóságos harácsoló szeme volt, szerencsénkre!).
És láthattunk sok-sok, Pollack Mihály tervezte házat, épületet, Pesten kívül pl. a szekszárdi Megyeházát, a székesfehérvári és jászberényi, hasonló célú súlyos, szinte kihívó monumentalitású épületeket; láttuk a Csapó-kúriát Tengelicen (nem „tengelicén”!), ill. a soponyai Zichy-kastélyt,
A Pagonynak nincsen kastélya, szerény szobát „bérel” a Városi Könyvtárban, de igen kedveli mind a kastélyokat, mind a klasszikus zenét, s e kettőből tagtársaink, előadásaik révén, bőséggel ellátják egyre növekvő, mind érdeklődőbb csoportunkat…


Magyar Józsefné felvételei
Ormos Zsuzsanna mutatja be François Rude (1784-1855) francia szobrászt, akinek stílusa átmenetet képez a klasszicizmusból a romantikába, bemutatva egyúttal a romantika főbb jellemvonásait.
Egy hiánypótló bemutatóval egészül ki a pénteki foglalkozás: Szalai Lászlóné témája a Klasszicizmus a drámairodalomban.
Szilágyi Klára folytatja bemutató előadását Pollack Mihály munkáiról,Budapest arculatának alakulásáról.

Cserjés Katalin:
Önképzőkör, utolsó simítások építészetileg, szobrászatilag és festészetileg a romantika nagy stíluskorszaka előtt… Egy kattintás ide a folytatáshoz….