Sándy Gyula (1868-153) építészeti stílusát leginkább a historizmus, azon belül is a pártázatos reneszánsz (felvidéki reneszánsz), a gótika és a téglaarchitektúra egyedi, modernizált ötvözeteként lehet leírni. Alkotásait gyakran emlegetik az „erős várakként” vagy „napsugaras tornyokként”, mivel épületei egyszerre sugároznak monumentális, védműszerű erőt és funkcionális eleganciát.
Korsós Gyöngyitől hallunk a Hódmezővásárhelyre is több tervet készítő tehetséges építészről.
Nagy Attila szobrászművész alkotása Hódmezővásárhelyen.
Jungné Tóth Katalin mutatja be Róth Miksa életútját, munkásságát.
Róth Miksa (1865. december 26. – 1944. június 13.) a magyar üvegfestészet és mozaikművészet legkiemelkedőbb alakja, a hazai szecesszió és historizmus korszakának meghatározó géniusza. Alkotásai máig díszítik Magyarország és a világ számos ikonikus középületét.
Szalma Judit felvétele
Róth Miksa
1900
Kőrössy Albert Kálmán (1869-1955)
magyar építész villája
lépcsőház
Budapest, VI. ker. Városligeti fasor 47.
Jungfer Gyula neve, tevékenysége kevésbé ismert, pedig hihetetlenül tehetséges kovácsművész volt. Gyönyörű alkotásaival főleg Budapesten, ismert, sokak által látogatott helyeken találkozhatunk. Ezért is volt tanulságos és érdekes Németh Katalin bemutatója, aki Jungfer Gyula munkássága mellett a kovácsolt vas múltját, stílus korszakait is ismertette képekkel illusztrálva.
Jungfer Gyula Németh Katalin
Jungfer Gyula A szép kapuk mestere Németh Katalin
Jungfer Gyula,Kovácsoltvas művesség,Németh Katalin
Egy érdekesség a Gresham palota Pávás kapujáról, amelynek működése Jungfer Gyula mérnöki zsenialitását is mutatja:
- A zseniális mechanizmus: Jungfer Gyula nem csupán egy gyönyörű díszkaput tervezett. Az eredeti, 1906-os szecessziós kapuk egy speciális süllyesztő-mechanizmussal működtek. Amikor kinyitották őket, a kapuszárnyak nem egyszerűen oldalra fordultak, hanem lefelé, a padlószint alá süllyedtek be, így napközben teljesen szabaddá és akadálymentessé tették a passzázs elegáns átjáróját.
- Miért nem sikerült az eredeti funkciót visszaállítani?: Amikor a 2000-es évek elején a Lehoczky János vezette restaurátor csapat újjávarázsolta a kapukat, a háborús pusztítások, a beázások és az évtizedes elhanyagoltság miatt a padló alatti süllyesztőkamrák és az eredeti fogaskerekes-hidraulikus gépészet menthetetlenül elrozsdásodott vagy megsemmisült.
- A mai kompromisszum: Mivel a luxusszállóvá alakítás során a pincében modern gépészeti rendszereket és mélygarázst kellett kiépíteni, fizikailag sem maradt meg az a hatalmas akna, ahová a nehéz vaskapuk függőlegesen leereszkedhettek volna. Így ma a kapuk – bár vizuálisan tökéletes, múzeumi minőségű másolatai az eredetinek – hagyományos módon, oldalra nyíló szárnyakkal funkcionálnak.
- https://www.facebook.com/reel/1491473832676538
Németh Katalin bemutatójának témája Jungfer Gyula (1841–1908), aki a
19. század második felének, a magyar historizmus és a szecesszió korának legjelentősebb műlakatosa és díszműkovácsa volt.
Munkásságával iparművészeti rangra emelte a hazai vasművességet, és alapjaiban határozta meg a mai Budapest arculatát.
Szinte nem létezik olyan reprezentatív historizáló vagy szecessziós középület a fővárosban, amelyen ne szerepelnének a munkái.
Budapest Gresham palota
Budapest Országház főkapuja(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A századvég, vagy a századforduló építészete egy olyan átmeneti időszak, amelyben a historizmus építészeti elemei mellett egyre több új utakat kereső építész kísérletezik új megoldásokkal. Egyre inkább a modern irányvonalak befolyásolják nemcsak az épületek szerkezetét, de külső jegyeire is erősen hat a funkcióhoz kapcsolódó összhatás kialakítása a kor technikai, ipari eredményeit felhasználva. Egyik meghatározó irányzata a szecesszió.
A bemutatót Szalma Judit készítette.
Aszalai Magdolna folytatja előadását Ybl Miklósról, majd az önképzőkör további terveiről és szervezeti kérdésekről beszélgetünk.
Válogatás a 2026. márciusi budapesti kirándulás képeiből, a Várkert Bazárnál.
Valóban hatalmas munkát végzett mindkét építész, Steindl Imre főleg neogótikus, míg Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban. Nehéz egy rövid bemutató keretébe szorítani tevékenységük ismertetését.
Aszalai Magdolna előadásában azt is elmondta, hogyan és hol tanulhattak ebben a korban az építészek, milyen gazdasági háttér volt tevékenységükhöz.
Egy hét múlva tovább hallgatjuk a gyönyörű épületek ismertetését.
Ybl Miklós Aszalai Magdolna
A felvételeket Magyar Józsefné készítette.
Aszalai Magdolna előadásában a 19. századi magyar építészet két óriását,
Ybl Miklóst és Steindl Imrét mutatja be, akik bár más-más stílusban alkottak, egyaránt meghatározták a dualizmus kori Magyarország arculatát.
Megismerhetjük, hogyan születtek meg a 19. századi Budapest ikonikus épületei, betekintést nyerünk az építészek közötti rivalizálásba, és felfedezzük a részletgazdag homlokzatok mögött rejlő történeteket.
- Ybl Miklós (1814–1891) – A neoreneszánsz mestere:
A klasszicizmustól a romantikán át a kifinomult neoreneszánszig ívelő pálya. Ybl volt az, aki a „köveket beszélni tanította”, megalkotva az Operaházat, a Szent István-bazilika végleges formáját, a Várkert Bazárt és számos pesti palotát. Munkássága a tekintély, a harmónia és a reprezentáció szimbóluma.
- Steindl Imre (1839–1902) – A neogótika nagymestere:
A középkor iránti rajongás és a historizmus elkötelezett híve, a Műegyetem tanára, aki a műemlékvédelem terén is maradandót alkotott. Fő műve, a Parlament, Európa egyik legszebb gótikus ékszere, amely a magyar államiság ezeréves történetét foglalja építészeti keretbe. De ne feledkezzünk meg a Váci utcai Új Városházáról vagy a Rózsák terén álló templomról sem.
Mayer Ede (1857-1908)
Ybl Miklós
1896
Budapest I.kerület
Damkó József (1872-1955)
Steindl Imre
1900
Budapest Országház Képviselőházi társalgó
Cserjés Katalin:
A mai, rendhagyó időpontú napon (kedd, és nem péntek) abból kaptunk ízelítőt, hogy a Pagony egy harcképes, és épp ezekben a napokban ráérő, kíváncsi, érdeklődő csoportja a héten milyen izgalmas kiránduláson, múzeum- és város-látogatásokon, kastély-felméréseken, szépséges dunántúli tájak megszemlélésén fog részt venni, hogy aztán mindezekről az itthonmaradottaknak kellőképp, vetítettképes kiselőadásokkal — számot tudjon adni… Kicsiny hazánk tőlünk mégis távoleső szép tájai, színhelyei, erdői és hegyei, különleges épületei s azok története — a két kiselőadás nyomán sok mindent felvillantott, de, hazaérkezvén majd a kis csapat — az itthonmaradottak egyben szeretnék látni-hallani a kirándulás gyümölcseit — így titkukat a most bemutatott látványok hadd őrizzék tovább a legközelebbi közös alkalomig… Lenkét, Magdit, és Juditot hallgattuk a keddi napon, lendületes beszámolóval!
ZSOLNAY- GYÁR, PÉCS Szalainé Lenke
Cella septichoraAszalai Magdolna
Pécsi Ókeresztény sírkamrák.Aszalai Magdolna
Pécsi püspöki palota.Aszalai Magdolna
Székesegyház Pécs
A felvételeket Magyar Józsefné készítette.
